Drukkolhatunk valaha a Liverpooli Fernando Torres, Németh Krisztián csatárkettősnek?

-Hát erre most mit mondjak...?

Amit érzel.

-Nehéz... Nagyon nehéz. Válaszolni legallább annyira, mint bekerülni a csapatba.

Tavaly ilyentájt pedig elég közel jártál hozzá.

-Igen, csakhogy egy fránya sérülés taccsra vágott. Az első csapattal készültem, szerepeltem felkészülési találkozón, például a Villareal ellen, aztán megsérült a bokám. A lehető legrosszabbkor. A teljes felépülésem hónapokat vett igénybe és nem az volt az első, pláne nem az utolsó kihagyásom a szezonban.

Persze ki ne tudná, alighogy kölcsönadtak a Blackpoolnak, az egyik Championship-védő, aki a tatami helyett futballpályára tévedt, egy pontos könyökléssel padlóra küldött.

-Szó szerint...  A pechszériám folytqtódott, de a kezdeti búslakodás után tudtam, nincs értelme szomorkodni. Neki kell gyűrközni a melónak újra, fogcsikorgatva küzdeni, minden erőmet összeszedve edzeni.

Ha a bosszantó sérüléshullám ellenére felvetem, hogy a futball legnagyobb tehetségei, Messi, Ronaldo vagy Rooney hol tartottak húszévesen, és te hol vagy, megsértődsz?

-Ugyán már! Én is elgondolkodom sokszor azon, biztosan itt kellene-e tartanom, ahol jelenleg, vagy már most sokkal többet illet volna letennem az asztalra... Öszetett kérdés, azért ők különleges tehetségek, ráadásul nem magyarországról indultak, de hangsúlyozom, tavaly nyáron meglehetősen jó pozícióból vártam a szezont, úgy éreztem, eljött az én időm, lehetőséget kaphatok a Liverpool első csapatában is.

Csak épp a sérülés... De a szetén végén, amikor egészséges voltál, sem dobott be a mély vízbe Rafa Benítez.

-Jobb is. Egy futballistának az a legfontosabb, hogy tökéletes erőben érezze magát. Hogy fizikailag a topon legyen, hogy a cselt meg tudja csinálni a nyolcvankilenvedik percben is.

Ha nem tudod, ideges vagy?

Borzasztóan. Anná dühítőbb nincs, mint amikor a kondi hiánya miatt nem tudod átverni a védőt, akit korábban még simán bebőröztél. Szóval inkább egy alapos felkészülés után mutatkoznék be a Liverpoolban, topformában, nem a lebőgéstől tartva "félkészen".

Ehhez már csak az kell, hogy újra Gerrardékkal tréningezz.

-Ez viszont nem kérdés. Július ötödikén kell jelentkeznem Melwoodban, az edzőközpontban a felnőttkeretnél, persze addig is muszáj szinten tartanom magam. MIndenkitől egyénre szabott edzéstervel váltak el, saját érdekünk, hogy tartsuk magunkat hozzá.

És ha nem?

-Egyrészt felszedett dekénként büntetnek, de amúgy sem érdemes lepukkant állapotban visszatérni, mert "meghalsz" az első néhány edzésen.

A Liverpool reserve-ből ki az, akinek tehetsége alapján a legnagyobb jövőt jósolod? Aki Carragher meg Gerrard utódja lehet.

-Egy név?

Igen, akiét érdemes megjegyeznünk.

-Gulácsi! NAgyon jól ismerem, természetesen már itthon látszott, mennyire tehetséges kapus, Liverpoolban pedig tapasztaltam, micsoda fejlődésen ment keresztül.

Németh?

Lehet... A legfontosabb, hogy egészségesen végigdolgozhassam a nyarat. És aztán minden elválik. Azt hiszem ez az év vízválasztó lessz. Ha sikerül az első csapatban ragadnom, remélhetőleg liverpooli jövővel kalkulálhatok, ha nem kell elfondolkodni a hogyan továbbakon.

Azt, akit a többbieknél valamivel nagyobb talentummal áldott meg a sors, babusgatják a Liverpoolnál?

-Dehogyis. Egyfelől itt azért már valmilyen szinten mindenk itehetséges, másrészt nem is kérnék a megkülönböztetett figyelemből. A sérüléseim alatt persze támogattak, éretették velem, hogy mellettem állnak, de ha ennél többet óhajtanék, a többiekkel szemben sem lennék korrekt.

Honvágy gyötör néha?

-Szerintem mindenkit gyötör valamelyest, teljesen mindegy, hogy kettő, öt vagy tíz éve van távol az otthonától. A haza az haza, a család, Győr és barátok hiányoznak, de amikor kijöttünk, tudtuk, valamit valamiért. Nemrégiben Liverpool másik, valamivel csendesebb részére költöztünk, például azért is, mert ott egy olyan antennát is fel lehetett szerelni, amelyikkel a magyar csatornák is foghatók.

A Pool reserve, vagyis a tartalékcsapat hányadik lenne a bajnokságban?

-Elöl lenne, nem is vitás, biztosan az első háromban.

Mi az amitől ennyivel jobb a szigetországi futball?

-A játékhoz való hozzáállás, az ott tapasztalható mentalitás miatt. De nehéz ezt szavakkal leírnom, ahhoz hogy megértsük, át kell élni.

A Németh Krisztiánra irányuló reflektorfény az elmúlt évben valamicskét halványodott, talán a meganyyi sérülésed miatt is. Zavar, vagy örülsz a megcsappant érdeklődésnek?

-Engem csak az zavar, vagy inkább idegesít, ha leírnak. Ha legyintenek a nevem hallatán, de hát az én feladatom olyat produkálni, hogy ne így legyen. MIndig az volt a vágyam, hogy a teljesítményemnek szóljon az érdeklődés, ne annak, hogy épp melyik klub játékosa vagyok, hogy kikkel öltözhetek eggyütt. Azt vallom, előbb le kell tanni valamit az asztalra, és csak utána érdemes filózgatni válogatottságról, BL szereplésről...

A Koeman-csapat helyett egyenlőre úgyis akad elég teendőd az U21-es meg az U20-as eggyüttesben.

-De még mennyi! Az U21-es válogattotal a selejtezőcsoport elős két meccsén a kötelező hat pontot begyűjtötttük, és természetesen nem múlik el úgy, hogy ne gondolnánk az egyiptomi U20-as világbajnokságra. Várjuk már nagyon!

Azért megjegyezném, jövőre Dél-Afrikában is rendeznek világvajnokságot, és az sem elképzelhetetlen, hogy huszonnégy év után magyar csapattal a résztvevők között.

-Bár jutnánk ki fiúk! Ennél többet most aligha mondhatok. A futballra tettem fel az életemet, van tizenöz évem, amelyben meg kell mutatnom maham, megpróbálni minél sikeresebbnek lenni. Ez lebeg a szemem előtt. Ha egészséges maradok, talán a Fernando Torres melleti játék és Dél-Afrika sem olyan távoli, mint amilyennek elsőre tűnik.